sportnap

a mai nap nagyrészt a sportról szólt, jegyet vettem a szerdai BL fordulóra, kimentem az Arsenal meccsre (majdnem a stadionba is, de erről majd később), hazaérve futottam egy jót, és most is itt pattog mellettem a labda a tévében, bár ez már mintha kicsit "megtökösödött" volna, és a srácok sem Cristiano Ronaldo vagy Messi alkatát idézik.. de az angolok élnek-halnak értük. ráadásul pont Robin csapata, az All Blacks játszik, és szokás szerint ver valakit laposra. no de csak szépen sorjában..

reggel az afrikai három testőrrel ébredtem, és egyben ki is végeztem Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és Mr. Fowler kalandjait, majd belevetettem.. VOLNA magam a délutáni Arsenal meccs feltérképezésébe, ha nem a balra látható képernyő kacsintott volna vissza rám a laptopomról.. szóval úgy tűnik, az angol gépem pályafutása nem volt túlságosan hosszú, viszonylag hamar megadta magát szegény pára.. IT hotline, hosszas dumcsi egy kissé másnaposnak tűnő, és ennek megfelelően nem annyira türelmes angol ájtíssel (fedőnevén G. Csaba :) ), aki épp' csak azt nem mondta, hogy "ne nézz már madárnak, a vak is látja, hogy tegnap este ezzel bírtad jobb belátásra a pubban Johnt.." de talán hétfőn kicserélik a megfáradt masinát..

ámde a nehéz kezdés nem szegte kedvemet ("minden kezdet nehéz, babám, Te kezded..!"), irány az arsenal.com, illetve a délutáni meccs látogathatóságának felderítése. sajnos beigazolódott balsejtelmem, miszerint arra (legális úton) jegyet kapni már nem lehet, komoly meglepetésként ért viszont a felismerés, hogy a szerdai BL meccsre nem hogy lehet jegyet kapni, de az kb. feleannyiba kerül, mint a mai mókára.. úgyhogy gyorsan be is ruháztam egy jegyre. a folytatódó nehézségek azonban továbbra sem tudtak eltántorítani, így megrohamoztam a "helyiérdekű vasút" közeli állomását, és néhány átszállás és mintegy 50 perc után megérkeztem a minden fantáziát nélkülöző "Arsenal" metróállomásra. mivel kicsit túlbecsültem az utazás időszükségletét, és jó másfél órával korábban megérkeztem a tett helyszínére, ráadásul egyelőre nem is megy az ágyúsok szekere, alig néhány lézengtek az utcán..:

hosszas töprengés és tájékozódókészségem teljes tárházának kimerítése nyomán megtaláltam a stadiont is, ami majdnem felveszi a versenyt a győri arénával.. hiába, korábban épült, azért nem várhatjuk ugyanazt a színvonalat..

nem mintha másra számítottam volna, de azért megdöbbentő volt látni, amint a 3 éves kissrácok (tetőtől talpig Arsenal felszerelésben, persze) kergetik a labdát a tagbaszakadt 150 kilós "ultrák" között, miközben a szülők néhány baráti pár társaságában néhány méterrel lemaradva követték őket..

tényleg komoly családi programnak számít erre egy focimeccs, a helyi lokálban később ezt mondjuk nehezményezte is néhány keményebb jellem, mondván, hogy manapság már csak a puhányok nézik a helyszínen a meccset, a kemények a pubokba járnak:

bezzeg a "régi szép időkben".. csak hogy bebizonyítsa, hogy nem a levegőbe beszél, a félidőben azért szükség volt a helyi rendőri erők sietős fellépésére is.. :)

visszatérve az előkészületekre felfedeztem néhány újnak ható Arsenal játékost is, azóta megnéztem 2x a hivatalos honlapon (jelenleg legalábbis) nem játszik ilyen nevű játékos az Ágyúsoknál.. :)

meg kell emlékeznem továbbá a nem-annyira-repülő hollandiról, Dennis (a komisz) Bergkampról is, aki megboldogult gyermekkorom egyik meghatározó futballélményével ajándékozott meg, még ha nem is Arsenal színekben:

de "találkoztam" Seamennel is, bár róla egészen más előjelű képek villannak be.. :))

szóval a stadion (szigorúan kívülről történő) feltérképezése közben reménykedtem, hogy valaki - jó magyar szokás szerint - odajön hozzám, hogy "hé haver, nem kell egy jegy jó áron?", de ilyesmi sajnos nem történt. épp ellenkezőleg, ketten is megkérdezték (látván a céltalannak tűnő lófrálásomat..), hogy nincs-e eladó jegyem.. minden bizonnyal legalább annyira angolok lehettek, mint én, különben tudták volna, hogy ez nem feltétlen így működik.. maradt tehát a közeli lokál, illetve a korábban már említett törzsközönség. mivel valóban közel voltunk a stadionhoz (mintegy 100-150 méterre saccolom), a gólokról és fontosabb eseményekről a tévénél mindig néhány másodperccel korábban értesültünk, így azokról a pulton - az elfogyasztott 6-8 sör hatásától teljesen függetlenül persze - békésen szunyókáló Mr. Sörhas sem maradt le soha. a meccs vége felé közeledvén - ismét csak jó magyar szokás szerint - eltöprengtem rajta, hogy nem lenne-e érdemes 5 perccel korábban elindulnom, hogy a nagy tömeget elkerüljem, de aztán úgy döntöttem; jöjjön, aminek jönnie kell.. mondanom sem kell, hogy a 60e néző (na jó, legyen csak 30e, mert egy részük kocsival vagy gyalog jöhetett) úgy tűnt el a metrószerelvények-ben, mintha azok minden nap ekkora rohamnak lennének kitéve. a csak erre az alkalomra rendszeresített helyi BKV-sek a szorosan egymást követő szerelvényekbe terelték az embereket, és komolyabb dulakodás nélkül, mintegy 20 perc alatt mindenki a metrón volt. ezen a téren is van még hova fejlődjünk.. ;)

hazaérés, egy kis olvasás, egy hosszabb futás, majd némi posztolgatás.. holnap rokonlátogatás a Wembley környékén (micsoda véletlen!!), mindenhol ott vagyunk.. :) minden jókat az otthoniaknak, legyetek jók! ;)