kolbász, kerítés..

ma reggel nem volt kedvem tekerni, így inkább kocsival jöttem.. ;))

feladvány

egy újabb feladvány - ezúttal Londonból, jóval könnyebb, főleg a (régi motoros) NFS rajongóknak.. :) tehát milyen kocsi van a képen?

London

először is kis híján ez az út sem jött össze.. :) a novemberi londoni látogatásomat is csak az utolsó pillanatban sikerült tető alá hoznunk Marcival, és itt is rezgett a léc egészen péntek délig.. minthogy a tavalyi randi annál is sokkal jobban sikerült, mint amennyire bizonytalan volt, ezúttal is pozitívan álltunk a dologhoz, és belevágtunk.. nehogy már holmi (múló bár, de) nátha, félig kötelező birminghami céges program vagy mindössze 200 km az utunkba álljon.. ide nekünk az oroszlánt is!! ;)

a péntek ugyebár egy bringás defekttel indult, úgyhogy gondoltam, bérelek is egy kocsit, nehogy már BKV-znem kelljen hazafelé.. :))) és ha már egyszer volt kocsink, akkor hát jöhet a kihagyhatatlan program, ami nélkül eddig még nem telt el bérelt kocsis hétvége... hát az IKEA!!! szerintem a birminghami áruház éves forgalmának jelentős részét nekünk köszönheti (pedig még porszívót sem lehet kapni a menzán?!), hát erre rátettünk egy újabb lapáttal. ráadásul most kétszer fordultam, mivel nem fért be egyszerre a kocsiba a matrac és a család.. de legalább az éjjel már az új matracon próbáltunk jó előre kipihenni a másnapi utazás fáradalmait..

a St. James Park

dettó

ami nem indult túlságosan jól.. az öltözést (amit a kis manó amúgy elég rosszul visel) még viszonylag olcsón megúsztuk, de aztán a „babaülésbe beülni, babaülést bekötni” procedúra már tartogatott nem várt hangoskodásokat.. azért megpróbáltuk az elindulást, amit röpke 20 méter megtétele után rögtön le is fújtunk.. csak ideiglenesen persze.. :) Andika hátra, babaülés kiköt, apróka kiszáll, majd alig 20-25 perc megfelszített munkának köszönhetően szent a béke.. ezalatt szerencsére Emma annyira elfáradt, hogy a visszacsomagolást követően szinte Londonig aludt, szerintem a félúton történő etetés közben sem ébredt túlságosan öntudatára.. de legalább nyugodt utunk volt.

az ebéd! ;)

dél körüli érkezés, puszi-puszi, isteni ebéd, majd irány... az ágy.. :) mármint Julcsi és Emma húzta kicsit a lóbőrt, aztán délután (inkább már este) irány a belváros!! hirtelen megnéztük a Big Bent, a London Eye-t, a Temzét, a Westminsteri apátságot és a St. James park szélét. ez utóbbi különösen nagy élmény volt, mivel vak sötétben, szinte teljesen kivilágítatlanul kínálta fel számunkra a londoni kommün.. :) mindez persze nem szegte kedvünket, szuper kirándulás volt a kirándulásban, és bár a fizikai megsemmisülés határán, de felettébb jókedvűen értünk haza.. leginkább persze Emma élvezte a városnézést, ugyanis vaksági fogadalmat tett a lakáson kívül. amint átléptük a küszöböt: szem becsuk; egészen addig, amíg újra nem élvezhette a kanapé kínálta kényelmet. este gyors pizza, természetesen jóféle otthoni pálinkával emelve az amúgy sem lapos hangulatot, majd irány az ágy. a Varga-poronty - többek között a háromórás városnéző alvásnak köszönhetően - egy cseppet túlpörgött, így közel éjfélre járt már az idő, amikor hajlandó volt kidőlni.. mindez persze egy cseppet sem zavarta meg a már rutinszerűvé vált szokásának élvezetét, miszerint hajnali 3 után félóránként dumcsizni támad kedve..

metrózunk

".. merre tovább?" ;)

"..mondjuk erre!"

így aztán vasárnap viszonylag korán, ámde annál fáradtabban sikerült ébrednünk, de természetesen nem volt irgalom, a szalonnás tojás már ott gőzölgött az asztalon, mégsem veszhetett kárba.. :)) verőfényes napsütés, úgyhogy némi ejtőzés után ismét megrohantuk a várost. ezúttal a St. James parknál kezdtünk, hosszasan elemeztük a helyi állatvilág jellemzőit, Julcsi az elmúlt év(ek) során megfáradt izmait és izületeit egy sétabottal próbálta kímélni, Emma pedig a változatosság kedvéért: aludt.. :) a Buckingham-palotára csak a távolból vetettünk egy gyors pillantást, majd a Piccadilly felé vettük az irányt.

a banda ;)

Emma "kávézik"

útközben egy gyors, ebéddel megspékelt (azaz egyáltalán nem gyors :) ) kávé, és gondoltuk, gyorsan még megnézzük a Towert (és ha már ott vagyunk, a hidat is..). a városvezetés után azonban a BKV (azaz LKV, haha) is ellenünk fordult, ugyanis nem volt elég, hogy az oda vezető mindkét metróvonalat lezárták (!!), még a gyorsan kinézett busz (15ös) sem volt hajlandó megérkezni. az más kérdés, hogy miután 20-25 perc várakozás után feladtuk a tervünket (Emma néha néha-néha már kinyitotta a szemét, ezzel hozván tudomásunkra, hogy ez így nagyon nincs rendben.. :) ), hazafelé indulván a közeli metróállomás felé sétálva kb. 4 db 15ös buszt láttunk a szélrózsa minden irányába száguldani.. gyorsan haza, gyors búcsú-melegszenya - a Kovarik famíliának ezúton is nagyon köszi a jól tartást, a szállást és a társaságot!! ;) -, majd irány Birmingham.

buszt keresünk..

a Piccadilly-n

alig 1,5 óra alatt sikerült is kikeverednünk Londonból, az autópályán ismét elkezdtem 60-70nel szabályoskodni (nem, nem ekkora a baj, csak itt természetesen mérföldben mérnek..), majd miután a tizedik autó is 80-90nel húzott el mellettünk, gondoltam, hogy beszállok én is a buliba.. így is tettünk, úgyhogy a maradék 100 mérföldet alig 1 óra alatt meg is tettük. remélem, hogy ezt a helyi rendfenntartó erők is méltányolni fogják majd a díjenyhítési kérelmem során.. :)

alább néhány további kép, legyetek jók, itt a hétvége! ezúttal nem lesz kocsink, úgyhogy gyertek Birminghambe, biztonságosan lehet közlekedni az utak környékén (is).. :) csók

  

Marci így erősít.. :))

 

azért Julcsi is aludt néha.. :)

Forma 1

egy röpke 45 perces boxkiállással megvolt a kerékcsere, úgyhogy újra robog a drótszamár. majdnem Forma 1-es sebesség.. :) ellenben a London-Birmingham távot vasárnap leküzdöttük alig 2 óra alatt, kicsit tartok is a sztárfotóktól.. :)

u.i. a londoni hétvége szuper volt, a fényképes beszámoló készülőben.

durr..

megvolt az első defekt is.. majd' egy hónap után, végül is havi eggyel kibékülnék.. ;) irány a bringabolt, valaki tud jót Birminghamben? :)))

viszont mindjárt itt a hétvége, holnap irány London!!! ;)

fényképes beszámoló

a hétvégén nem nagyon történt semmi említésre méltó.. hacsak nem a vasárnapi Aston Villa - ManCity meccsen a pályára rohanó anyaszült meztelen, és a biztonsági őrökkel hosszasan kergetőző jóember. meg persze Emmóca..:

ja, és vasárnap este a meccsről hazaérve megfőztem a világ legsósabb marhapörköltjét.. nincs messze az ehetetlentől.. bár, ahogy Andika próbált vigasztalni: az éhség nagy úr.. nem tudom, van-e ekkora.. mindenesetre nem dobtuk ki.. még.. ;))

szép napot! ;)

u.i. frissült a múlt hétvégi poszt is.. vigyázat: hosszú.. :)

szakbarbárok..

újabb érdekes válaszok a büfé kvíz mezejéről..: hány évig uralták a dinoszauruszok a Földet?
- 1 millió
- 300 millió
- 80 millió
- 2 ezer... ??!??!!?!
mielőtt ítélkeznénk: az utóbbi tippet adó kollegina egy korábbi kérdésre válaszolva 12 tizedesjegy pontossággal adta meg a pí értékét..

u.i. a múlt hétvégi poszt félig kész, este frissítés ;)

svéd humor..

a hétvégén útba ejtettünk egy IKEÁt is, ahol a férfi mosdó falán érdekes reklámra lettem figyelmes az egyik piszoár felett.. :))

"fogadjunk, hogy a mienk nagyobb!"

behavazott

otthon ez nem nagy kunszt, de errefelé elég nagy szám.. olyannyira, hogy nemhogy a hótolókat, de még a téli gumit sem ismerik.. ezt aztán a meccsről hazafelé jövet észre is vettük, amikor néhány segítőkész helyi elem tolóereje nélkül nem nagyon mentünk volna fel egy-két emelkedőn..

hóember is készült ;)

hétvége update

csütörtök délben tehát megérkeztek az első babanézők, anyum és Gyula bácsi személyében. reptéri randi, majd a hotel felé menet gyorsan megnéztük a belváros összes nevezetességét - mintegy 35 percet vett igénybe a dolog.. :) a szálló nem feltétlen volt minden igényt kielégítő - nem véletlenül nem nézhettem meg a szobákat a foglalás előtt.. de legalább nem volt drága, és aludni végülis lehetett benne - ráadásul minden este volt valami program: hol a szomszédok örültek egymásnak feltűnően hangosan (de legalább nem is túl hosszan.. :)) ), hol a felsőbb szinteken dúlt magasröptű és nem utolsósorban zajos, már-már tettlegességig fajuló agyviharzás, hol pedig egy apró négylábú próbálta szórakoztatni az ottalvókat.. na de ne szaladjunk ennyire előre: gyors lepakolás, és irány az apróság!!

Haaaaaaaapciiiiiiiii!!!

és akkor jött a dráma.. az utóbbi hetekben Emma ugyanis az ősökön kívül csak a gyerekorvossal találkozott (ráadásul tőle is csak oltást kapott mindkét lábába), így aztán annak rendje és módja szerint harsány kiáltásokkal üdvözölte a látogatókat - de mindezt nem örömében tette.. húzás vissza dolgozni, otthon pedig indult a barátkozás.. :)

estére már kicsit enyhült a hangulat - a mütyüri háttal ülve már teljesen békésen nézelődött anyum ölében, de azért a feszültség teljes feloldása végett végre csapra vertük a hírös simontornyai pálinkát is. ennek következtében aztán könnyen el is tudtam aludni - de lehet, hogy az „illatok” (Andika minden bizonnyal nem ezt a szót használta volna.. :) ) még a szomszéd szobában szunyókáló Emmára is jótékony hatással voltak.. nem, nem használtuk a mártogatós altatási módszert.. :)) a péntek már az önfeledt babázásról szólt, az apróka immár kibékült a nagyi közelségével, mi több, azt gátlástalanul ki is használta, így nem sokat feküdt a kiságyban.. a kis számító, hamar ráérzett a jóra.. :) meló után felvettem a kocsit is, ezúttal egy nagyobb Focus-t kaptam, 5 ajtós, tágas, panaszra semmi ok.. mint később kiderült, mindezt kihasználni persze nem nagyon tudtuk, de nagyobb bajunk ne legyen.. este egy gyors szülinapi ünneplés egy szuper csokitortával (Andika lett ismét 25 éves, de csak hármas és nullás gyertyát kaptam a boltban.. :)) ). boldog szülinapot, Szívem!! ;)

a másnap a meccsre történő testi-lelki felkészüléssel telt, minthogy Gyula bácsival kilátogattunk aranylábú fiunk, GeraZoli (csapattársainak) meccsére, és megnéztük, amint 60 perc semmittevés (írd és mondd, kapura lövés sem nagyon volt) után a WestBrom véletlenül talált egy gólt, mire a Swansea - "Ti akartátok, nekünk jó lett volna az iksz is” alapon - 5 percen belül berámolt kettőt, hogy aztán folytatódjon a tilitoli.. a hangulat és a légkör viszont szokás szerint szuper volt, úgyhogy a kedvünket nem sikerült elrontania sem a -5 foknak, sem pedig a tejes-boros teának.. :))) ez utóbbira a szünetben tettem szert, miután nagy nehezen sikerült rávennem a pultos lányt, hogy - forralt bor hiányában - öntsön szét egy pohár bort a két gőzölgő teába.. rendkívül furcsa ábrázattal, és nem kicsit vonakodva bár, de végül megtette. a pohár alján kicsapódott tejdarabok később megmagyarázták a vonakodását.. :) lefújás, irány a kocsi! és akkor még nem sejtettük, hogy a nap kalandja még előttünk áll..

a nagyival :)

ugyanis a stadionba érkezéskor még csak szállingózó hó heves hóesésbe csapott át, és mire elindultunk hazafelé, kb. 15 centi hó borította az utakat. önmagában ez mondjuk nem lett volna olyan komoly baj, ha nem Angliában vagyunk.. itt ugyanis a hó nem túlságosan megszokott halmazállapota a víznek, így nem hogy a téli gumi, de még a hótoló sem ismert eszköz erre.. mindez megspékelve a 26ezer (90%-ban kocsival) hazainduló, érzelmileg túlfűtött (ki ezért, ki azért) szurkolóval, na és persze a dimbes-dombos utcákkal.. ez utóbbi tény persze eddig nem tűnt fel, de most volt mi felhívja rá a figyelmemet.. szóval az amúgy is óriási dugót a hóhelyzet tovább rontotta, így kitaláltam, hogy navigáljunk haza az apróbb utcákon. hóesésben.. Angliában.. dombos utcákon.. ismeretlen terepen.. gratulálok, Isti.. :) szóval a hazaútról csak annyit, hogy néhány emelkedőn csak a helyi elemek tolóerejének köszönhetően mentünk fel, néhány esetben csak a padka fogta meg az autót, de néha az is megtörtént, hogy arra ment a kocsi, amerre akartam.. :) az egyetlen vigaszunk az itt-ott árokba csúszott, de leginkább az út mellett álló 5ös, 6os és 7es bmw-k tulajainak savanyú képe volt (bocs Atesz.. :) ), mert hát mint tudjuk: legszebb öröm a káröröm - hisz’ abban nincsen semmi irigység.. :)

"hólánc használata kötelező!!"

ámde 1,5 óra alatt végül épségben hazaértünk (az odaút nagy forgalomban, parkolással együtt is 20 perc volt max..), és a kalandos nap legnagyobb (ámde nem elhanyagolható) vesztesége végül a maradék pálinka lett.. este azért anyuval még rendeztünk egy ad hoc hóember építést, és talán mondanom sem kell, hogy a másnapi kirándulást bizonytalan időre elnapoltuk.

vicces volt a hazaút, apa..? :)

a vasárnap így kivételesen Emmáról szólt.. :) legalábbis a maminak, mert Andikával mi azért kilátogattunk az IKEÁba egy utolsó (?) bútordarabért, amivel aztán már véglegessé vált (?) a nappali berendezése.. :) este gyorsan össze is legóztuk a polcot, így mellesleg szinte tényleg mindennek van már helye, legalábbis ha nem akarunk elővenni semmit.. :) a nap másik jelentős eseménye a nagyi főzőcskéje volt, így aztán egy darabig megint lesz a mélyhűtőben egy kis vésztartalék.. kösziii! ;))

már szent a béke ;)

hétfőn újra munkába álltam, az otthon maradók pedig még jó alaposan kiélvezték a kis maszattal töltött órákat, amit persze a kis kéjenc újra alaposan kihasznált.. anyum kapott egy jóféle angol héjában sült krumplit (alias jacket potato), majd este jött a nap fénypontja: eredeti angol pub látogatás Emmástól.. :) ez utóbbi kicsit nehezebben sikerült, mint terveztük, ugyanis roppant diszkriminatív módon egy csomó helyre nem lehet bemenni kisgyerekkel - dacára annak, hogy zárt helyen (és így a kocsmákban is) tilos a dohányzás. valami azt súgja, hogy nem a gyerekek iránt érzett gondoskodás áll a dolog hátterében.. mindenesetre tiltólistára került a Wellington Pub, az Old Royal és az Utopia bár is.. ellenben a Trocaderoban szívesen láttak bennünket (egyébként tényleg zseniális a hely), gyerekestől, és ráadásul a hétfői 40%-os kedvezmény is a mi malmunkra hajtotta a vizet.. :) legurult néhány sör és ale, és mikor Emma kicsit már megunta a kigyúrt helyi elemek társaságát (akik egyébként meglepően széles és barátságos vigyorral fogadták a mezőny messze legfiatalabb tagját.. :) ), jobbnak láttuk hazafelé venni az útirányt, még mielőtt az asztalra csapott volna.. :) azért kifelé menet többen is megjegyezték, hogy miért visszük el innen ezt a kislányt, hát nem látjuk, hogy maradni szeretne..?! :)

lökd ide a sört!! ;)

a züllött szülők..

szóval köszönünk mindent, és persze várjuk a további látogatókat, legközelebb - ha minden igaz - a Németh famíliát.. attól tartok, Marcikát ki sem fogjuk tudni rángatni a fenti lokálból.. :)))

hétvégi hírek

a hétvégén meglátogatott bennünket a kapuvári mami és Gyula bácsi. volt meccsnézés (élőben és a tévében egyaránt, és furcsa mód az utóbbi a nagy szó.. :) ), 20 cm-es hó, séták, IKEA és még egy kocsmázás (!!) is Emmával (nem mentségül, csak tájékoztatásul: Angliában nem szabad zárt helyen dohányozni ;) ).. ;)) és persze babázás határok nélkül. csak az ulti maradt ki, de majd legközelebb!! ;) képek és beszámoló (talán) este. minden jókat!

a Csajok ;))