Day 1

megvagyunk az első nappal. agytágítás, tréningek, 'cultural acceptance', szivárványszínű nyakkendő, multikulti, stb.. angol laptopom már van, céges mobilom valszeg nem is lesz, ellenben ismét felvilágosítottak, hogy jó kis csapatba kerülök Birminghamben. gyanús kicsit, hogy ezt mindenki kihangsúlyozza (a 40 fős csapat 90%-a marad Londonban, de legalábbis a környékén).. ugyanakkor jelen állás szerint állítólag a TP csapatba szánnak, de - minthogy villámcsapásként érte őket a hír, miszerint nem hogy nagy TP-expert nem vagyok, de gyakorlatilag dolgozni is csak érintőlegesen volt módom hasonlókkal - ezt azért még nem egészen veszem készpénznek.. ;)

szóval rendkívül toleránsan és felvilágosultan hagytam el a (ki)képzés helyszínét, és alig múlt éjjel 11, mire hazaértem, de legalább már egy sör belefért a programba..

megismerkedtem viszont csillió érdekes figurával.

egy ugandai csaj kifejtette, hogy a náluk a nők csak 3 hónapra mehetnek GYESre, amivel ő egyébként tökéletesen egyet tud érteni, mivel különben hogyan máshogy lehetne összeegyeztetni a karriert a gyerekvállalással (Szívem, mi hogy állunk ezzel, megnézzem, hol van a birminghami Rafi? :) )?! szintén ugandai hír, hogy isteni a ginjük, de azért mégis kólával a legjobb ("egy gin-tonicot tisztán!"). ;))

Omán legnagyobb Juve-rajongója hosszasan elemezgette, hogy miért is az Öreg Hölgy lesz idén a bajnok (Józsi, mennek a részletek privátban, ha esetleg nem lennél tisztában vele! :)) ), esetleg a Napoli zavarhat be kissé. de igazából ők sem nagyon, szóval nincs félnivalójuk. csak azért volt szomorú kicsit, mert idén nincsenek a BL-ben, így nem tudnak triplázni. so what? :)

nem ért túl nagy meglepetésként, hogy kínai barátainknak - a kiejtést megkönnyítendő - van angol nevük. más kérdés, hogy Yi "Phyllys" Linnek miért volt szüksége angol névre (és persze a "Phyllys" mennyire angol). ugyanakkor ott van Qi "Wayne" Zhao is, aki angol nevét illetően állítólag felcsapott egy szótárat, és az első szemébe ötlő szót beírta az idézőjelek közé. köszönjük az interjút!

a kazahok megállapították, hogy a magyar nyelv hasonlít a franciára, aztán némi győzködés után finomították az álláspontjukat, miszerint csak én beszélem az angolt francia akcentussal. nem biztos, hogy bóknak szánták.. ;)

slusszpoénként a nap végén az egyiptomi cimbora - miután megpillantotta kezemen a jegygyűrűt - kifejtette, hogy ez bizony milyen jó, és jövő ilyenkor már ő is nős lesz, mert megkérte a barátnője kezét. kérdésemet - "meglátogat-e majd néha a barátnőd Londonban?" - harsány kacaj követte, mivel ők bizony nem, hogy nem alhatnak együtt, de még csak meg sem érinthetik egymást az esküvőig. bátorkodtam megjegyezni, hogy nem lehet egyszerű azért ez az iszlám hit, erre közbeszólt a ghánai srác, hogy ő bizony katolikus, de ez náluk is így működik. kemény dolgok ezek..

de vannak jó néhányan Brazíliából, Kenyából, Mexikóból és Nigériából is, viszont róluk egyelőre nem sikerült megtudnom semmi izgalmasat.. majd talán holnap!

egy rövid időre letészem a lantot, üdv mindenkinek otthon! ;)