ad kettő - képekkel

néhány képpel frissült a poszt - kicsit csaltunk, mert ezek még otthon készültek..

kedd este 7 körül érkeztünk tehát Birminghambe, gyors taxi keresés, aztán irány haza! otthon 16 fokos lakás fogadott bennünket, így a "balesetek" miatt szükséges fürdetésre (és így a vacsira) kicsit várni kellett, amit Emma nem különösebben viselt jól, és ezt hangos üvöltéssel adta tudtunkra.. kb. másfél óra alatt 20-21 fok fölé sikerült feltornáznunk a hőmérsékletet, jöhetett a zuhi és a fejedelmi vacsora, majd a horpasztás - mindkettőnk általános megdöbbenésére, ámde annál nagyobb örömére reggelig. másnap pakolás, bevásárlás, háziorvos látogatás (ez utóbbi nem volt egészen sikeres, mivel a szükséges űrlapok regisztrálása kb. 1 hetet fog igénybe venni, addig marad a türelmes várakozás), és hasonló remek időtöltések - szerencsére még hármasban, a dolgos hétköznapok csak ma vették kezdetüket..

ma reggellel bezárólag az apróka szinte végigvigyorogta az Angliában töltött időt, szóval neki is tetszik a lakás- és a környékválasztás, bár ezt gyorsan le is kopogom.. ;) úgy veszem észre, Andika szintén meg van elégedve, úgyhogy egy darabig nem költözünk - még ha az elmúlt napokban annyira meg is szerettük az ezzel járó munkálatokat (ezúton is köszönjük mindenki, főleg a Szokodi szülők segítségét!!). :) már csak egy normális méretű hűtőt, illetve minden bizonnyal egy újabb szekrényt kell beszereznünk, aztán remélhetőleg teljes lesz a luxus.

vendégségben

ja, és még egy szolgálati közlemény: tegnap este megfőztem életem első csirkehúslevesét - nem túl jó, de azért emberi fogyasztásra még éppen alkalmas eredménnyel. Andika a végén még megpróbálta megmenteni a menthetőt (valószínűleg ennek köszönhettük a "még éppen alkalmas" minőséget), de úgy tűnik, nagyon elmeszeltem valamit az elején.. :) szóval a rántottával, palacsintával, császármorzsával és a pincepörkölttel aratott osztatlan sikereim után (igazán komoly repertoár, senki nem vitathatja.. :)) ) most belefutottam egy kisebb zakóba (az a klasszik „se íze, se bűze” verzió, mintha forró vizet kanalaznál.. :) ), de természetesen nem adom fel!! különben is, hol van ez a baráti körben fel-felbukkanó, legendás "porcukorral panírozott rántott hús" vagy a "cukor helyett sóval készített almáspite" magasságaihoz képest?! ;))

kukucs! ;)

a mai napról ellenben egyelőre nem tudok beszámolni, magam is kíváncsi vagyok, hogyan boldogulnak a csajok kettesben.. illetve most jött egy friss infó Andikától: „úgy nézem, Emmának mindjárt sikerül az, amivel már napok óta próbálkozik: lenyelni az öklét..” ha sikerrel jár, egy fotót mindenképpen posztolni fogunk.. :))

a képekkel amúgy is adósak vagyunk, a hétvégén nagyszabású (már amennyire az aprónép és az idő engedi) városnézést tervezünk, úgyhogy majd kompenzálunk!

már úton

legyetek jók! ;)