fapados

az elválástól eltekintve sem volt teljesen zökkenőmentes a visszatérésem, ugyanis a Ryanairrel jöttem. az csak egy dolog, hogy az eredetileg 35,99 euróért „hirdetett” jegy rögtön megdrágult 6 euróval, mikor kiderült, hogy kártyával fogok fizetni (máshogy nem lehet..), majd újabb 6 eurót kértek az online check-in lehetőségéért (félreértés ne essék, ez is kötelező.. :) ). ekkor ugyebár 47,99 eurónál tartottunk, erre jött rá 15 euró a feladni tervezett 15 kilós bőrönd szállításáért. a 36 helyett rögtön 63-nál kötöttünk ki tehát. ámde megpróbáltatásaimnak még korántsem volt vége.. :) Pozsonyba érvén kiderült ugyanis, hogy a bőröndöm egy cseppet túlsúlyos, 19,7 kg-ot mázsáltak.. bármilyen szépen is kérleltem a helyi erőket, nem nagyon akartak engedni a negyvenny.. tizenötből. a helyszín ismeretében bizonyára az útlevelemben a „nemzetiség” mellett szereplő adat sem segített sokat.. egyébként nem vagyok igazságos, mert ellenségeskedésnek nyoma sem volt, roppant előzékenyen és nyájasan mosolyogva közölték, hogy „nincs itt semmi gond, de a túlsúlynak ára van, kg-onként 20 euró.” ahogy számolom, ebben a pillanatban 163 eurónál jártunk a kezdeti 36 helyett, ami viszont nekem nem tetszett olyan nagyon, így aztán elővettem a jó öreg, magyaros rafinériámat, egyúttal néhány ruhadarabot a bőröndből..

szóval így történt, hogy a repülőre felszálláskor (az egyébként ilyenkor szokásos ruhadarabokon kívül) volt rajtam 2 öv, 1 póló, 1 ing, két pulóver, egy zakó és egy kabát, ez utóbbi zsebeiben pedig 1 fényképezőgép, 1 könyv, 1 ekönyv olvasó és két PS3 kontroller. de legalább - a légikisasszonyok megenyhült szívének is köszönhetően - 15,1 kg-mal fel tudtam adni a bőröndömet. gondoltam, hogy kicsit viccelődök velük „ezen a 10 dekán már ne múljon, szívesen felveszek még egy pár zoknit..” - de aztán jobbnak láttam eliszkolni a helyszínről. ráadásul így a megfázás sem fenyegetett, úgyhogy mindez csak „értem volt..” :D

ellenben Birminghamben már minden ment, mint a karikacsapás, átvettem a lakás kulcsait, be is tudtam költözni, lassan átíródnak a nevemre a közművek, illetve megérkezik a net is.. a környék továbbra is tetszik (remek futóterep!! ;) ), csillió buszmegálló a közelben (de gyalog sem elérhetetlen a belváros..), szóval gond egy szál se’.. egyelőre mondjuk ágyneműm nincs, úgyhogy marad a hálózsák.. :)

holnap egy kis londoni kiruccanás következik, valami konferenciára vagyok hivatalos sokadmagammal egyetemben, ami ráadásul kétnapos, úgyhogy lesz egy újabb estém Londonban valami frankó szállodában.. azért be kell valljam, szívesen elcserélném egy kicsi, budapesti, gyereksírástól hangos lakásban töltött éjszakára.. gondolom, Andika máshogy nyilatkozna erről.. :D

minden jókat, hamarosan jönnek a képek is, de nem nagyon kattogtatok, már csak azért sem, mert az "okosabbik" gép otthon maradt Emma jobb pillanatait megörökítendő..