hamarosan visszaérnek
a csajok (Ilu mamival kiegészülve), úgyhogy újra teljes lesz a banda. előtte
még egy gyors poszt az elmúlt két hétvégéről. a korábbin elhatároztam, hogy kicsit
túrázom a város körül, és bringázok egyet a környéket behálózó csatornák
mentén. előzetesen remek tervnek tűnt (őszintén szólva utólag sem volt rossz,
de közben azért párszor volt néhány keresetlen szavam magamhoz - ha már egyszer
egyedül tekertem.. :)) ), csak néhány apróságot hagytam figyelmen kívül:
(1) nem ismer(t)em
a környéket - ezt mondjuk tudtam, de nem érdekelt nagyon. nyomtattam egy
térképet, plusz „van nálam navi”. bringázás közben (főleg úttalan utakon - lásd
még a (2) pontot) mindkettő rendkívül hasznos útitárs volt.. :)
útitársak..
(2) az út 95%-a
nem műút. a 95%-ból 25% azért egész jól járható, a maradék 70-nek viszont a
fele masszív földút. ami önmagában nem is lenne (olyan) nagy baj, ámde..
ez a "sztráda" minőség.. a sártengerben még csak gondolni sem mertem a fotózásra.. :)
(3) előző héten
gyakorlatilag végig esett, így aztán a békeidőben "földútként" funkcionáló
matéria "sárúttá" lényegült át, de sok helyen maradhatnánk egyszerűen a "mocsár"
megfogalmazásnál. főleg, ahol a csatorna partja megadta magát az idő(járás) viszontagságainak
és a víz eggyé vált az úttal. szerencsére a vízbe azért nem csúsztam bele
sehol, bár lehet, hogy jobban járt volna mindenki.. így ugyanis számos
túrázónak szerzett utópisztikus élményeket a bringaháton közelgő varacskos
disznó bukósisakban.. :)
a bukósisak nem látszik, a többi stimmel.. :)
(4) az olyan
apróságok, hogy eltévedtem [lásd még az (1) pontot], nem volt nálam elég kaja
és pia, az eső azért csak-csak eleredt néha (ha már egyszer Angliában vagyunk,
vagy mi..), és hogy nem mostanában tekertem 70 km-t járhatatlan utakon (így
aztán nem volt kondim, így aztán az utolsó 20 km-en rendszeresen görcsbe
rándult a lábam.. sokat akart a szarka.. :)) ) szinte már említést sem érdemel.
szerencsére a bringa szokás szerint bírta. jó anyag.. ;)
kisebb bajok a fókusszal..
de a fentiekről
előzetesen halvány lila fogalmam sem volt, így aztán valamikor délelőtt
elindultam, hogy meghódítsam a csatornákat. már a megközelítés sem ment egészen
zökkenőmentesen, mert bár jó pár helyen kereszteztem azokat, ez rendszeresen
vmiféle hídon történt, ahonnan nem nagyon volt kedvem leugrani. pláne bringástól..
így aztán (ahogy az a térképen is látszik) mindegy 15 percre volt szükségem
ahhoz, hogy egyáltalán neki tudjak rugaszkodni a mókának. onnantól a fent már
említett kihívásoktól eltekintve már nem volt gond, úgyhogy alig több, mint 4
óra alatt le is tudtam az alig több, mint 70 km-t. ezek szerint a kezdeti "útkeresés"
és az eltévedés közel 10 km-t tett hozzá a bulihoz, mert az előzetes tervek (és
a sorstársak beszámolói) kb. 60 km-ről szóltak.
a jól megérdemelt sör..
.. a város legfelkapottabb részén, rendkívül kulturált állapotban.. :))
sajnos a
telefonom erősen merülőben volt, ráadásul a navi is szívta a naftát, így néhány
roppant érdekes helyet nem tudtam megörökíteni (pl. amikor a víz folyik át a hídon
az úttest felett, avagy a 10-12 lépcsős zsiliprendszert, a szintek nagy részén
egy-egy sétahajóval.. :) ), úgyhogy már csak emiatt is újra kellene játszani a
dolgot. valaki benne van a buliban? ;) néhány kép azért van, ahogy az a
figyelmes olvasónak akár már fel is tűnhetett.. :)
egy zsilip azért belefért a "keretbe"
másnap még bevállaltam
egy kis futást, ahogy hét közben is néhányat, aztán múlt hétvégén következett a
Roxette koncert a helyi "PappLaciban". még a hét közben jött az infó a céges
levlistára, hogy jutányos áron eladó két jegy a pénteki megmozdulására, így
aztán a kettőhöz hozzácsaptunk még egyet, és a kínai és mexikói cimborával megnéztük,
hogy a néhány éves kényszerpihenő után még mindig jól muzsikálnak-e a svédek. szó
mi szó, nem rosszul.. :) Marie (a duó női tagja) mondjuk nem vállalt be néhány
magasabb hangot, de orgánuma mit sem kopott az elmúlt 25 évben.
a helyi "Kavics"
a buli egy
előzenekarral indult, aminek gondolom a hangulat megalapozása lett volna eredendően
a célja - ez annyira jól sikerült, hogy 5-6 perc után kis híján elaludtam, mint
néhány éve a pesti Lenny koncerten.. :)) szerencsére a félálomból kirángatott a
kínai figura, amikor a 20as évei elején járó, hosszú fekete hajú női fronténekes
vezette előzenekar performansza közben megkérdezte, hogy „mikor jön már a
Listen to your Heart, mert hogy azt ő betanulta, hogy együtt énekelhesse a
zenekarral”. :)) hát ettől egyből jobb kedvre derültem, plusz hamarosan meg is
érkezett a Joyride, és az egészből egy óriási buli kerekedett. 53-54 éves kor
ide, sokéves kihagyás, súlyos betegség oda, ezek tudták, mitől döglik a légy. bár
másfél óra után megpróbáltak lelépni, szerencsére a néhány ezres kemény mag
szerencsére ezt „visszataps” formájában megakadályozta, úgyhogy kaptunk még
25-30 perc ráadást.
a nép
búcsúzóul néhány kép, hamarosan jelentkezem új képekkel a kis terroristánkról.. csók ;)
itt is üzenem: tessék lemosni a bringádat!!! :)
VálaszTörlés