MUC-BHX képekben (is)

csütörtök délelőtt a Lufthansa, majd a Virgin Trains segítségével különösen kedves látogatóink érkeztek: a Németh família Ingolstadtból, soraikban "öreg" cimboránkkal, Marcikával. a vasútállomásra nemes egyszerűséggel a bőröndöt meglovagolva futott be, majd feljebb kapcsolt egy fokozattal, és átült Tomi nyakába. a szokásos 20 perces városnéző körút után felpattantunk egy buszra (ami nem is akármilyen volt, hanem emeletes!!), és irány a csajok! ;)

"Emma alszik!!"

otthon már a gőzölgő leves fogadott bennünket, a törpe éppen aludt. egészen Marcika harmadik "Emma alszik!!!" felkiáltásáig. :) volt egy kis dráma a rég nem, illetve mostanában csak Skype-on látott ismerősök megpillantásakor, de szerencsére sikerült ezen viszonylag gyorsan túltenni magunkat. sovány malac vágta vissza az irodába, kis meló, majd néhány óra elteltével utánam jött a banda. na nem egészen a prájszig, csak egy közeli kávézóig. kocsibérlés másnapra, laptop lecsuk, irány a bringa, majd a többiek. újabb 20 perc alatt megnéztük a város maradék nevezetességeit, majd gyors pihenés a másnapi megpróbáltatásokig.

amik végül a kezdeti nehézségek ellenére nem voltak olyan veszélyesek.. történt ugyanis, hogy a szuper, viszont általunk még használatlan babakocsit kinyitni még csak sikerült, az összecsukáshoz viszont 3 ember 20-25 perces megfeszített munkája sem volt elég. minden bizonnyal végül megunta a nyomorult kocsi a kíntatást, és egyszer csak magától összecsuklott.. így aztán viszonylag könnyedén befért a (szinte) kisbuszba, ellenben Stratfordban újabb menetre kellett számítani.. :)

".. és akkor most a zöld vagy a kék vezetéket..?"

Marcika és az ablakok

"Mit szerencsétlenkedtek, oda sem merek nézni!!" :)))

Meglátogattuk ugyanis William barátunk szülővárosát, és sétáltunk egy nagyot a kb. 18-20 fokban.. tekintve, hogy jelenleg lehet vagy 4 fok odakint, volt némi szerencsénk.. :)

Lillus a kakasülőn.. :)

mintegy 40 perc séta után a csajok ragaszkodtak hozzá, hogy kicsit pihentessük a hosszú sétában megfáradt végtagjainkat, és bár én még szívesen megnéztem volna néhány (tucat) templomot, azért nagy nehezen beadtuk a derekunkat, és kénytelen-kelletlen legurítottunk egy sört egy helyi lokálban.. na meg, ha már egyszer ott voltunk, ettünk néhány burgert, és végre egy jóféle helyi fish & chips-et is.. Andika volt az önfeláldozó, de végül szerencsére egyáltalán nem járt rosszul

"Tomikám, még csak ezen a pályán tartasz??"

Marcika a rács mögött.. :)

az ebéd után aztán gyorsan készítettünk egy portfóliót a legújabb gyermekfarmer reklámhoz, a legifjabb Németh rendkívül készségesen pózolt a kamerának:

csak lazán ;))

újabb 25-30 perces maratoni séta után megint nem bírták tovább a csajok, és ezúttal egy kávézóba vezetett az utunk, némi édességgel megspékelve a dolgot persze.. répatorta, rebarbarás csoda, tiramisu.. kemény dolog ez a kirándulás.. :))

(két)csúcsfej..

".. és hol az én kávém??"

irány vissza a kocsihoz, majd újra megküzdöttünk a babakocsival, de ezúttal (valamivel még lassabban bár, de) végre megleltük a titok nyitját, úgyhogy ha valakinek babakocsi nyitási szaktanács kell, állunk elébe. néhány kötelező fotó Lándzsarázó Vilmos szülőháza előtt, felkaptuk az 5008ast, majd irány az út bal oldala.. Tomi lába néha már a lökhárító környékén járt valahol, de becsületére szóljon, hogy egyszer sem rótta meg a vezetési stílusomat. gondolom, nem kis önuralomra volt ehhez szüksége, de természetesen a hátsó fertály már nem volt ilyen fegyelmezett, onnan jöttek az intelmek jó kedvvel, bőséggel.. :)

meleg pár babakocsival :))

hazaérve Tomival elmentünk egyet kocogni, de azért - csakis a közelgő bringaversenyre való tekintettel - nem vittük túlzásba, nehogy az esti buli lássa kárát.. végül azonban nem tudtunk elég óvatosak lenni (pedig megpróbáltunk mindent), nem maradt szufla az éjszakai élet meghódítására.. bezzeg a régi szép (pécsi) időkben.. :)

szombaton sétálgattunk egyet a birminghami csatornarendszer környékén (ami állítólag még a velenceinél is hosszabb), Tomival megnéztük a gólzáporos Chelsea-Tottenham utolsó fél óráját (0-0) meghallgattuk az egyik sétahajóról kiszűrődő középkori angol zenei "előadást", majd - választásunk nem lévén - beültünk egy sörre egy birminghami pubba is - nehogy már ez kimaradjon?! :) mindenkinek kértem valami helyi specialitást: a fish&chips itt sem volt rossz, a burgert (már amennyiben lehet azt helyinek nevezni) nem nagyon lehet elrontani, viszont a cumberland kolbásszal Tomi megjárta egy kicsit.. na sebaj, ezúttal is az éhség győzött..

"Anya, mondd: áááááááááá.."

".. már megint itt ülünk a kocsmában.. ahelyett, hogy felülnék egy EMELETES buszra?!?!?"

uzsi után elsétáltunk még a helyi postaládába (nevezett 'Mailbox'), majd hazabuszoztunk, ahol gondolatban kipróbáltuk a még ropogós Monopoly-t (Birmingham Edition!! ;) ). sajnos a másnap hajnali 5ös indulás rányomta a bélyegét az esténkre (főleg az óraátállítás mínusz 1 órájával együtt), úgyhogy a késő estébe nyúló dorbézolás ezúttal (is) elmaradt. majd talán a nyáron a Balaton partján.. ;)

".. mik a szándékaid a lányommal??"

köszi a látogatást, további képek alább.. ;))

"ha én ezt a bölcsiben elmesélem.."

búcsú

tegnap néhány kollégával megünnepeltük, hogy a hetekben lejár a török és az orosz cimbora mandátuma.. egész sokan eljöttek, nagy volt az öröm, pedig szerintem jó arcok a távozók.. :)

ja, és félreértés ne essék, a képen az előttünk található asztal csak dekoráció, a sok (többé-kevésbé) üres poharat/üveget egy korábbi csoport hagyhatta ott.. :))

tavasz

Német(h)ek ;)

további képek és beszámoló a napokban ;)

előtte-utána

majd' 5 hónap elteltével.. :)

élünk!! :)

kicsit elmaradtak a posztok, de hát egyedül hagytak a csajok, úgy meg nem zajlik annyira az élet.. :) de majd most!! szóval az elmúlt két hét nem telt túlságosan eseménydúsan, mivel az előzetes terveim mind dugába (dugájukba? :) ) dőltek.. a hétvégi bringatúrámat és a reggeli futásokat az eső mosta el, a nagy esti filmnézéseket a fáradtság torpedózta meg, nem is beszélve a hónapok óta először valóban komolynak tűnő munkamennyiségről.. az időzítés mondjuk jó volt, de remélem, hogy hamarosan visszaáll a rend, és az éjszakai és hétvégi munka örömeiről lemondhatok egy időre.. szóval a PS szinte végig porosodott, pedig úgy terveztem, hogy lesz néhány virtuális randim Batmannel.. majd talán legközelebb.. :)

  

otthon #1

#2

a végére azért maradt néhány esemény, pl. a cégvezető főatyaúristennek tartott előadásom Londonban.. na azért nem volt ennyire drámai, mert hármasban prezentáltunk, de ismerve ezen a téren eddig mutatott tehetségemet azért így is volt jócskán félnivalóm.. :) az összesen három (!!) diára fordított kb. 6-8 órás munkámnak, na és az elég olcsó, hatásvadász, ámde szinte mindig elsüthető "pakoljuk tele a prezentációt vicces képekkel" trükknek köszönhetően a végeredmény meglepően jól sikerült, bár valamiért a vastaps elmaradt.. mondjuk ez minden bizonnyal kizárólag ( :) ) annak köszönhető, hogy ez a műfaj (mármint a vastaps) erre ismeretlen (ami rendkívül furcsa pl. egy hangverseny után, amiben a múltkorokban volt részen - ahogy azt a facebookon a nagyérdemű tudtára is hoztam..). szóval nem volt állva őrjöngés, de legalább a kínos csend, a vehemens krákogás és vérvörös arc sem kísérte a produkciót.. talán mégiscsak ér valamit ez a túra. a nagy ijedtségre való tekintettel aztán lecsúszott egy-két cider, úgyhogy a vonatút hazafelé meglepően gyorsan és nyugodtan telt. :)

 multikulti sör

az utolsó két napra aztán magam mellé fogadtam a török cimborámat, mivel kicsit elszámolta a napokat, és néhány héttel korábban sikerült lemondania az albérletét, mint kellett volna. a következő heteket mondjuk Londonban tölti, de csütörtök és péntek estére fedél nélkül maradt volna, így aztán erre a két napra összebútoroztunk.. én mondjuk jól jártam, mivel egy szakács veszett el a srácban, így aztán megismerkedhettem a török konyha különböző remekeivel (valamiféle édes-savanyú "mindent bele" leves, főtt-sült garnéla zölséges rizzsel, plusz bónusznak jóféle házi baklava). na nem mintha versenyezhettek volna Andika főztjével, de azért a sonkás-sajtos szenyát némiképp überelték.. :)) péntek este azért még nyakunkba vettük a birminghami éjszakát, és egy roppant érdekes, mind zenéjében, mind pedig közönségében a 70es éveket idéző discoban kötöttünk ki, de legalább végre lefelé húztam az átlagéletkort.. nem tudom, mikor történt ez meg utoljára, talán még valamikor a néhai enesei búcsús discok idejében.. :)))

 

"I love the 80s.."

szombaton aztán megérkezett a három lány, köztük egy valamivel még akaratosabb, még elevenebb és még hangosabb lufival. :) lassan gurul a kis maszat, de azt mondják, hogy ebben a korban ennek még örülni kell. egyébként nagyon drága így is (főleg az etetése.. :P), meg hát majd ledolgozza, ha elkezd mozogni, azt mondják.. vagy ha nem, hát majd elviszem magammal futni, mostanában úgyis csak a bringámat nyúzom, lassan én is pókhasat eresztek majd.. :) főleg, hogy az utóbbi napokban Rózsika néninek köszönhetően arany életünk van, az utóbbi napok "termése" pl. vadas, káposztás tészta, brokkoli krémleves, krumplifőzelék, szilvás és túrógombóc, rétes, stb.. lehet, hogy beteget is kellene jelentenem a délutánra, dolgoztam eleget múlt héten.. :)

 

csajok a csatornánál :)

ja, és megvettem magamnak a jubileumi szülinapi ajándékomat, szóval hamarosan meghódítjuk a skót fővárost hárm.. legalábbis kettesben, mert ha nem javítjuk meg valahogy ez a kis hisztist, akkor bizony itthon marad házőrzőnek. úgyis ráfér egy kis diéta.. :)))

 

a lufi :))

jó hosszú hétvégét az otthoniaknak (MÁZLISTÁK!!! :) ), a külhonba ragadtaknak még van hátra két nap, de azért majd csak átveszéljük mi is valahogy.. csók

micsinááálsz?

 

 

 

otthon

Andika meglátogatta az otthoniakat néhány napra, ezért is a nagy nihil a blogon (is).. :) néhány kép azért érkezett:

a szemek a söröskorsón!! :))

muhahaha

hát ez a kacsa meg miért néz ennyire?!

 repülüüüüüünk!! :)

gyerekcsere.. :)