VIP

a hétvégén ismét tiszteletemet tettem egy angol bajnoki meccsen - ami történetesen zseniálisra sikeredett.. túlzások nélkül.. ezen még csak az sem tudott változtatni, hogy győzött a ManU.. bocs Tibi.. :)

előre bocsátanám, hogy egy magyar focin nevelkedett sportbarátnak már egy helyi szinten "középszerű" 0-0-t végigülni is katartikus élmény - akár 0 fokban fagyoskodva, a tejes teát borral felhúzva (!), hazafelé kocsival gyökkettővel korcsolyázva is. az okokról már volt szerencsém írni, még úgy is, hogy 0-0-t a helyszínen még nem láttam.

köszi PwC! ;)

de ha az embert kocsival viszik a stadionba, a meccs előtt a VIP páholyban kínálják füstölt lazaccal, sült marhanyelvvel és mindenféle megjegyezhetetlen desszertekkel, jobbnál jobb (bár sajnos nem magyar) borokkal, a meccset korábbi profi játékosok konferálják fel, majd a félidőben elemzik, az egyik csapat 0-2-ről fordít 30 perc alatt, születik 5 gól és 2 kapufa, a jelenleg nem túl magasan jegyzett hazai csapat is európai színvonalon muzsikál, és mindezt a kispad felett 10-15 sorral, párnázott bőrüléseken ülve nézi végig, arra nem nagyon lehet szavakat találni.. :)

elég rossz helyünk volt.. :)

pedig a hétvégére előzetesen karácsonyi szezonnyitást terveztünk, mivel szombatra rénszarvas-, teve- és szamársimogatással megfűszerezett télapó-látogatást szervezett a birminghami vezetőség. ellenben csütörtök este az egyik munkatársam szólt, hogy van egy ingyenjegye a szombati Aston Villa - ManU meccsre, van-e kedvem. már épp’ lemondtam volna, mivel tavaly pont voltam ezen a meccsen (ráadásul PL mércével nem is volt olyan jó), volt már programunk szombatra, ráadásul Emma kicsit náthás is volt, de azért csak felvetettem Andikának, aki meglepően pozitívan állt a dologhoz, plusz közben kiderült, hogy egy ügyfél mondta vissza a részvételt, így bizonyára nem a B-közép kellős közepén, lehetőség szerint egy lámpatartó oszlop mögött fogunk ülni, így aztán lecsaptam a lehetőségre.

szombaton aztán viszonylag hamar kiderült, hogy nagy hiba lett volna kihagyni - rögtön akkor, amikor kocsival begördültünk a max. 100 férőhelyes parkolóba.. a bejáratnál (ami természetesen nem a „pórnép” kapuja volt) két szmokingos úriember fogadott bennünket a programfüzettel, keresztülsétáltunk az Aston Villa "múzeumon", kezünk nyomtak egy-egy pohár pezsgőt, majd betessékeltek minket a Villa trófeák övezte VIP terembe. itt már roppant gyanús volt, hogy ez nem lesz olyan rossz buli.:)  az ablakból a még üres stadionra nyílt pazar kilátás, felvették az italrendelést, majd megkaptuk az étlapot.

a kilátás..

étvágygerjesztőnek gazpáchót és spanyol sonkákat kaptunk, előételnek választhattunk a vadgomba krémleves, a füstölt lazac és a mogyorós-articsókás gyümölcsomlett közül, főételnek bárányt, kacsamellet, fésűkagylót és rablóhúst kínáltak mindenféle egzotikus módon elkészítve, de a desszertre elfogyott a lendület, mert csak egyféle, mindenféle francia nevekkel tarkított fogás állt rendelkezésünkre. chilei, új-zélandi és ausztrál borokkal próbáltak kompenzálni, de a magyar portéka hiánya újabb fekete pontot jelentett.. kis híján ekkor fel is álltam, hogy kérem ez nem színvonal.. :))) nyilván svédasztalról szó sem lehetett, két pincér jutott négyünkre, ment a dőzsölés magas fokon. :)

zsákbamacska.. :)

a vacsi előtt, alatt és után volt profi játékosok elemeztek, viccelődtek - a remek birminghami dialektusnak köszönhetően sok mindent mondjuk nem tudtam elkapni - egyszerűen megszokhatatlan.. :) az információs füzetből viszont így is megtudtam rendkívül fontos információkat: hogy a Manchester keretében 4 „egynevű” van (kereszt- vagy családnév nélkül), hogy az Aston Villa közel 140 éves (!), 7-szeres bajnok, de ebből 5 még a 19. századra datálódik, és hogy az egyébként nem túl tőkeerős csapat 31 fős keretéből mindössze 11 angol. de legalább egy csapat pont összejönne - mondjuk kapus nélkül.. :)

1-0 ide

gyorsan belapátoltuk a "hamburgereket", aztán irány a pálya! mármint a lelátó. néhány sorral Sir Alex feje felett, bőrülésekben sikerült helyet "találni", a sört mondjuk ide sem lehet kivinni, felháborító.. :) a meccs szerencsére felvette a körítés magas színvonalát, és bár az első félidőben inkább a brusztolás dominált, az utolsó percben esett Villa-gól azért jó második játékrészt ígért, valamint a szünetre emelt egy jó nagyot az amúgy sem síri hangulaton. a teljesség kedvéért semmiképpen nem szeretném elhallgatni, hogy még vacsi közben felvették az italrendelést a félidőre, hogy aztán a szünetben a helyünkre visszaérve már ott várjon bennünket - egy kiadós sajttállal karöltve. újabb evés, újabb okoskodás, újabb dumcsi, újabb sör. :)

elemzünk

a második félidő első percében újabb Villa gól következett, így aztán nem volt mit tenni - a Manchester is kénytelen volt elkezdeni focizni.. egyébként tényleg úgy tűnt, hogy "fene a pofátokat, akkor megmutatjuk, hogy tudunk mi is focizni" alapon indultak neki a vörösök, és ha már egyszer nekiveselkedtek, rúgtak is gyorsan 3 gólt és 2 kapufát - ez utóbbit RvP mintegy 2 percen belül. nem volt boldog.. :). a második félidő kb. 3 percesnek hatott, olyan mozgalmas volt, így aztán komoly meglepetésként ért, amikor a bíró lefújta a meccset.. végül viszonylag simán győzött az MU, ami nemes egyszerűséggel átaludta az első 60 percet.

Wayne off

a meccs után újabb elemzések és sörök következtek - egy kicsivel kevésbé boldogan, mint történt az a félidőben -, aztán irány vissza. közben megjegyeztem a többieknek, hogy a sportra sem nagyon lehet ráismerni a magyar foci után, de ami a körítést illeti, az tényleg egy más világ. ilyen szinten is. a külsőségek sokkal inkább hasonlítottak egy otthoni színházi előadásra, mint egy focimeccsre. a további ömlengés helyett viszont inkább leállítom magam mára, mindenkinek szép napot! ;)