majdnem otthon

angliai pályafutásom 25. napján történt egy eddig nem tapasztalt, roppant érdekes esemény: épp’ egy „zebra” (mert itt felfestve ugyebár nem nagyon van) felé közeledtem, amikor megállt egy autó (!!), és megvárta, hogy átmenjek, nem pedig a „gázt adok, hogy ezzel is eltérítsem a gyalogost átkelési szándékaitól” KRESZ-teszt egyik emlékezetes (és a félreértések elkerülése végett: hamis) válaszának útmutatását követte. ez egyébként valóban meglepő, itt nem állnak meg az autók.. mindez (ahogy azt már korábban említettem) azzal együtt, hogy a kocsik a szélrózsa minden irányából képesek felbukkanni, rendkívül veszélyes tud lenni.. :)

 

a tegnapi napon sikerült részt vennem a helyi PwC Futóklub (számomra) első happeningjén, amelyen a nagy csinnadrattával beharangozott tömeg helyett másodmagammal vettem részt.. ráadásul a srác nem volt élete formájában, mert az 5,2 mérföldes táv hozzávetőlegesen tizede után mindenféle jelbeszéddel próbálta a tudtomra adni, hogy kicsit ő sétálna. na nem, mintha nem beszélt volna angolul, csak kicsit elfogyott a levegője.. innentől kezdve a pihenők csak sűrűsödtek, és hiába próbáltam néhányszor utalni rá, hogy nem muszáj végig”futnunk” a távot, ő roppant kitartó volt.. így aztán alig több, mint 70 perc alatt sikerült abszolválnunk a kb. 8 kilométert.. még szerencse, hogy Andika rám parancsolt, hogy az (otthoni PwC-s csapattól kapott ;) ) hosszúszárú futónadrágban menjek, különben garantált lett volna a megfázás.. azért legközelebb kicsit körültekintőbb leszek a résztvevők számát és fittségét illetően.. :)

Insignia furcsa emblémával.. ;)

holnap újabb sporteseménynek nézek elébe, a céges focicsapat játszik vmi ősi ellenféllel (ami történetesen nem Big4, ki érti ezt?!) - nagypályán, és kell egy megbízható favágó.. rögtön elő is törtek a nosztalgikus emlékképek a roppant eseménydús, sikerekben nem feltétlen gazdag enesei labdarúgó pályafutásomat (ha jól emlékszem, néha még a „Megye III”-ba is felverekedtük magunkat, ha jobban ment a szekér..) illetően, kisebb túlzással azóta nem játszottam nagypályán.. na de majd holnap megmutatom, mitől döglik a légy, ha már egyszer a póker és a futás közben nem sikerült... :)

ahogy megmutatták azt aranylábú fiaink is az imént, egy (minden bizonnyal) végsőkig kiélezett csatában gólzáporos nulla-nullát sikerült kiharcolniuk az acélos finn armada ellen, amelyik múlt héten állítólag végigtámadta a meccset, mégis simán kikapott otthon a svédektől..

mára ismét letészem a lantot, egyszer még biztosan jelentkezem a hazaút előtt.. ;)

 még a tábla is megfáradt a nagy melóban..

u.i. bocsánat, a képek ezúttal nem feltétlen kapcsolódnak a leírtakhoz, de mostanában pihen a masina, általában nincs nálam munkába menet/jövet.. készül a nagy eseményre!! ;)